Egy jó releaser néhány gondolata

Egy utolsó kísérlet, hogy mind a fel- mind a letöltők megértsék, miért kerüljék a „relanzákat”.

Nem minden kategóriával kell foglalkoznom, HD, NTSC-DVD, ZENEI releasekkel fölösleges,
ott nagyrészt jó a helyzet, kevesen csinálják és értenek is hozzá, bár az utóbbi kategória,
főleg a magyar releasek terén egyre gyérebb kínálatú.
PAL-DVD, azaz egészen pontosan a hazai DVD-k esetében javaslom, hogy csak releaserek által készítettet
töltsetek le-föl, itt a leggyakoribb hiba a noname relanzák esetében, hogy a ripelő programmal egyben tömörít is,
nem csak a védelmet szünteti meg. Ez talán animációnál nem feltűnő, de ha egy akciódús filmet tömörítenek le így
50-70 %-ra akkor bizony észreveszed a különbséget. Némely relanzánál az is előfordul, hogy megpróbál kicsit
belepiszkálni a menübe is, nem is sejtve, hogy ezzel sokszor lejátszhatatlanná teszi a dvd-t. Igaz, ez utóbbi jelenség,
még ha ritkán is, de nagyobb csapatoknál is előfordul.
Amire leginkább kitérnék az a DVDRIP. Ezen belül is a RETAIL forrásból, azaz hivatalosan megjelent kiadásból
készült enkódokra, és ezen belül is a magyar DVDRIP-ekre, bár a külföldi csapatok közt is van gyenge, ami hozzánk
eljut annak a legtöbbje kifogástalan, némelyik pedig elfogadható. Az igen kevés hazai CAM-os csapat pedig tudja a
dolgát, ott csak a szubjektív megítéléseteken múlik, kell-e a release vagy sem.
Na akkor a lényeg, ami miatt már alig merek az XVID/HUN kategóriára kattintani.
Vannak „ÖKÖLSZABÁLYOK” amiket ha nem tart be a készítő egyszerűen élvezhetetlen lesz amit csinál.
Egy PAL DVD felbontása 720x576. Viszont ez nem egyenlő a videó felbontásával, ez csak a DVD „NATÍV” felbontása.
Egy DVD film lehet FS, vagy WS az előbbi képaránya 4:3 az utóbbi viszont igen változatos lehet. Csak a legjellemzőbbek:
1,78:1 ; 1,85:1 , 2,35:1 ; 2,40:1 Itt követik el az első hibát az önkéntes relanzerek. Ezt ugyanis meg kell vizsgálni a forrásban.
Arról csak említést teszek, hogy a felsorolt képarányok is csak tájékoztató jellegűek, hisz pl: nem egyszer a 2,40:1 a
a valóságban lehet akár 2,46:1 is. Szóval ha megláttok egy xvid-et, és annak 720x576 a képaránya, az garantált, hogy
nem crop-olt, azaz nincs körbevágva, illetve nincs leméretezve, hanem simán elkódolta a DVD-t a NATÍV képaránnyal. Sok egykattintós varázsprogram képes olyan csodákra, hogy leméretez cropolás
nélkül. Ezzel egyrészt az a baj, hogy a film alján és felső részén lévő fekete csíkot is elkódolja, ezzel biteket pazarolva
amiket a valódi képre lehetett volna szánni. A legtöbb fölös bit épp a fekete csík és a kép találkozásánál van.
Találkoztam is nem egy ilyennel, pl az egyik 640x480-ba volt kódolva. Ez legyen gyanús mindenkinek, hisz ma már ritka a
valódi 4:3-as képarányú film. Egyszerűen Google-ba beírod a film címét, és megnézed a dvd specifikációját, ami a jelen példánál is
16/9-volt. Innentől kezdve csak megnyúlt emberkéket látsz a relanzán, amit az asztali nem fog helyreállítani, mert nem azt a
Képarányinfót tartalmazza az avi fejléc. A legtöbb hiba mindig a helytelen képarány.
A másik fontos dolog a bitsebesség, azaz egy másodperc alatt a 25 fps-ű videó hány kbit-ből áll, azaz a 25 képkockát amit megjelenít a
lejátszód hány kbit alkotja. Lényeges, hisz épp a szubjektív képminőségről van szó. Ezért nem csinálunk 110 percnél hosszabb
filmből 1CD méretű xvid-et, sőt, néha még rövidebből sincs értelme, ezt most nem részletezem.
Ha úgy vesszük ennek a minőségnek van egy mutatója, ez a CQ. Kerüljétek azt a videót, aminek a CQ-ja nagyságrendekkel 0.20 alatt van.
Elméletileg 0,21-0,24 között kéne tartani (és épp ezért nincs értelme 70 perces filmet 2 CD méretűre kódolni, mert fölösleges 0,3 fölé vinni a CQ-t),
néha viszont előfordul, hogy picivel 0,20 alá kell menni, de ha jó a releaser és jó a program
nem lehet ezt észrevenni. (Nagyon kevés program kódol szépen és ezeket még kevesebben használják). Ha nincs feltüntetve a CQ,
akkor íme egy apró képlet, le tudjátok ellenőrizni vele a ripet. : Video képsebesség (kbps) x 1000 / (W x H) /25 =CQ ahol a W a videó szélesége a H a magassága.
Ez a 15 másodperc gondolom megéri, hogy ne tölts le nagyon gyenge anyagot, hisz 0,12 –es CQ nál már lazán megszámolhatod
az LCD-den a pixeleket.
Nyitópostnak talán ez is sok, ha valakinek mégis van kérdése, lehet itt még miről írni.